A 3 stádiumú magas vérnyomás kockázata

A hypertonia tünetei Dr. Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más okból történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra.

Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs. A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális. A fejfájás a súlyos hypertoniásokban gyakoribb, elsősorban a tarkótájra, fejtetőre lokalizálódik, és gyakran erre ébred a beteg.

A kora reggeli fejfájás utalhat alvási apnoe szindrómára is.

Az artériás hipertónia típusai

Különösen elhízott betegeknél figyeljünk erre a lehetőségre, mivel náluk a hypertonia is és az alvási apnoe szindróma is gyakrabban fordul elő. A tachycardia, palpitatio, izzadás a korai stádiumban levő, elsősorban a sympathicotonia jegyeit viselő elsődleges hypertonia tünete, de phaeochromocytoma vagy hyperthyreosis gyanújele is lehet.

Afáradékonyság, polyuria, végtagi ügyetlenség, az izomerő csökkenése utalhat hypokalaemiára, ami a 3 stádiumú magas vérnyomás kockázata pyelonephritisben, renovascularis hypertoniában, Conn-szindrómában egyaránt előfordulhat, de lehet korábbi agyi vascularis történés maradványtünete, vagy jelezhet gyógyszermellékhatást is.

A mellkasi fájdalom, dyspnoe, nycturia és fáradékonyság szív- és érrendszeri szövődményre ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség hívhatja fel a figyelmet.

Hypertonia és Nephrologia

Fizikális vizsgálat Dr. Barna István A hypertoniás beteg fizikális vizsgálata nem különbözik más beteg vizsgálatától, azonban kiemelt fontosságú a szabályszerűen végzett vérnyomásmérés, illetve a vese- és az endokrin betegségekre utaló elváltozások keresése. Kémiai laboratóriumi vizsgálatok Dr. Barna István Minden hypertoniás betegen el kell végeznünk az ún. A vese eredetű hypertoniában a vizelet vizsgálata fontos adatot nyújt.

A vérkép vizsgálatával a renalis eredetű anaemia, illetve polyglobulia, esetleges idült alkoholfogyasztás ismerhető fel. Az ionok a mellékvesekéreg betegségeinek kórisméjéhez nyújthatnak segítséget. Az egyéb kémiai laboratóriumi vizsgálatok eredménye az általános szív- és érrendszeri kockázat megítélésében nélkülözhetetlen. Eszközös vizsgálatok Dr. Barna István A vérnyomás és a szívfrekvencia rövid időn belül változhat, és ezzel alkalmazkodik a keringés a változó körülményekhez.

A mindennapi gyakorlatban a közvetlen, artériában történő vérnyomásmérés nem alkalmazható. A közvetett vérnyomásmérés során a felkarra helyezett mandzsettában akkora nyomást hozunk létre, amely megszünteti a vér áramlását, és a mandzsettában azt a nyomást mérjük, amely az artériában uralkodó nyomás ellensúlyozásához szükséges. Amikor az éren belüli nyomás már meghaladja a mandzsetta nyomását, a pulzus hallhatóvá válik systoleamikor újra folyamatos lesz az áramlás az érben akkor a mandzsettában, a nyomás a diastolés érték alá csökken, és már nem hallható hangjelenség diastole.

A mérés során az első hang megjelenése a systolés vérnyomásértéket jelzi I. Korotkov fázis.

A szegény ember korábban kap agyvérzést A kezeletlen magas vérnyomás szívbetegséghez és agyvérzéshez vezethet, azonban, mint azt a Stroke című szaklap tanulmánya kimutatja, sikeresen kezelt hipertónia azaz amikor a páciens szisztolés vérnyomásértéke a protokollban előírt szinten van esetében is megnő a stroke kialakulásának veszélye Is Blood Pressure Control for Stroke Prevention the Correct Goal? George Howard és munkatársai, a tanulmány szerzői szerint mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy minden erőnkkel a magas vérnyomás megelőzésére kell törekednünk, nem elégséges stratégia, ha megvárjuk, amíg kialakul a hipertónia, majd azt kezeljük. A vizsgálat során az Egyesült Államokbeli kutatók

Korotkov fázis során szélesebbé válik a hang, a III. Korotkov a diastolés vérnyomásértéknek felel meg. A hypertonia megerősítésére első alkalommal mindkét karon, ülve, állva és fekve, valamint az alsó végtagokon is meg kell mérnünk a vérnyomást.

Ha a két karon mért érték között több mint 14—16 Hgmm a különbség, akkor ennek az okát tisztáznunk kell. A vérnyomást ezután magasabb értéket mutató karon kell mérnünk, és a vérnyomás jellemzésére a továbbiakban ezt az értéket kell használnunk. Ambuláns vérnyomásmérő készülékkel megállapítható az adott időszakra jellemző vérnyomásérték, ezért a műszer alkalmas a normotonia, a systolés a 3 stádiumú magas vérnyomás kockázata a diastolés hypertonia biztonságos megítélésére.

A nappali átlagos normális érték ennél mintegy 5 Hgmm-rel magasabb, az éjszakai átlagé pedig kb. A fehérköpeny-hypertonia vagy az izolált rendelői hypertonia meghatározást akkor használjuk, ha az egészségügyi személyzet jelenlétében a vérnyomásérték emelkedett, meghaladja a normális érték felső határát, azaz a hypertoniás tartományba kerül, de minden más alkalommal normális.

Az ABPM alkalmas a szív- és érrendszeri kockázat megítélésére is. A kis, a közepes és a nagy kockázat megítéléséhez a vérnyomásérték, a vérnyomás napszaki ingadozása és a pulzusnyomás megfelelő adatot ad 5.

Az európai uniós irányelvek alapján készült, több mint negyven szakmai szervezet összefogásával működő szűrőprogram célja az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és az egészségi állapot javítása.

A mért értékek számítógép segítségével jeleníthetők meg. A program az értékeket grafikon formájában a magas vérnyomás a válasz, minden mért vérnyomásérték a 3 stádiumú magas vérnyomás kockázata pulzusszám leolvasható. A statisztikai program az átlagos systolés és diastolés vérnyomásértéket, a systolés és diastolés vérnyomás különbségét, azaz a pulzusnyomást PNyaz artériás középvérnyomás-értéket MAPa pulzusszám átlagát, valamint ezen értékek maximumát, minimumát és standard deviációját is megadja.

Ambuláns vérnyomás-monitorozás a kockázatmegítélésben A beteg vérnyomásértékének pontos ismerete az optimális hypertoniagondozás előfeltétele.

Az otthoni méréssorozat több felvilágosítást nyújt, mint a havonként-kéthavonként végzett eseti mérés. A betegek otthoni vérnyomásmérése során mért értékek rendszerint alacsonyabbak, mint az orvos által mért értékek. A beteg előzetes kiképzése is fontos, amire kellő időt kell szánnunk. Az első antihypertensiv kezelés megkezdése előtt történjen ambuláns vérnyomás-monitorozás ABPM. A elvezetéses EKG-vel a balkamra-hypertrophiát, illetőleg az ischaemiás jeleket kell keresnünk.

Hasi UH-vizsgálat segítségével a vesék anatómiai helyzete, illetve a mellékvesékben lévő eltérések tisztázhatók. A hypertoniás beteg gondozása során a szív UH-vizsgálatával pontos adatot kapunk a bal kamra szerkezetéről, a billentyűk állapotáról, a szív működéséről, illetve falmozgások alapján az esetleges ischaemiás területekről.

A nagyerek carotis, vertebralis, perifériás erek állapotát duplex Doppler-vizsgálatal tisztázhatjuk.

Csökkent szívverés jelentősen megnövekedett OPSS-sel.

Szemfenékvizsgálatot rutinszerűen minden hypertoniás betegen el kell végeznünk, ami a kiserek állapotáról ad pontos képet. A hypertonia szövődményei Dr. Farsang Csaba A magas vérnyomás elsősorban szív- és érszövődmények útján artériák, arteriolákilletve következményesen a szervek vérátáramlásának csökkenésével fejti ki károsító hatását.

A vérnyomás emelkedése közvetlenül, mechanikai hatásként hat az érrendszerre és a szívre, de a hypertonia előidézésében szerepet játszó kóroki tényezőknek közvetlenül is van szív- és érrendszeri hatásuk.

Hypertensiv érkárosodások A hypertoniához vezető tényezők és a vérnyomás emelkedése önmagában is károsítják az endothel működését és az érfalak szerkezetét.

Magas vérnyomás – Wikipédia

A vascularis a 3 stádiumú magas vérnyomás kockázata működése a társuló kórképek arteriosclerosis, csökkent glükóztolerancia vagy diabetes mellitus, dyslipidaemiailletve egyéb kockázati tényezők dohányzás miatt is károsodik.

E folyamat részeként a vasodilatator hatású nitrogén-monoxid NO termelődése csökken, a vasoconstrictor tényezők EDCF, tromboxán A2, prosztaglandin H2 és az oxigén szabad gyökök képződése pedig fokozódik. E tényezők hatására az érfal szerkezete megváltozik, az intima és a media simaizom, kötőszöveti rostok megvastagodik, kialakul, illetve felgyorsul az atherosclerosis.

Ezek a folyamatok az elasztikus rostok mennyiségének csökkenésével, a kollagénrostok felszaporodásával járnak, ezért csökken az érfalak rugalmassága. Az érlumen szűkül, tovább nő a teljes perifériás érellenállás, romlik a szervek vérellátása és bennük következményesen ischaemiás károsodás alakul ki. A vérnyomás systolés értéke így jelentősen megnő. A diastolés vérnyomás a hypertonia kifejlődése folyamán kezdetben szintén emelkedik, mert a legtöbb hypertoniát okozó tényező fokozza a perifériás érellenállást.

A kor előrehaladtával azonban a diastolés nyomás csökken, tehát a pulzusnyomás nagyobb lesz, a systolés és a diastolés vérnyomás közötti tartomány kiszélesedik. A vérnyomás systolés értékének növekedése miatt az izolált systolés hypertonia ISH — főleg időskorban — válik gyakoribbá. A hypertoniás érelváltozásokat a szemfenék vizsgálatával követhetjük nyomon.

Magas vérnyomás: először a szemen látszódik

Hypertensiv chorioidopathia. A fiatal egyének főleg vesebetegek és toxaemiás terhesek arteriosclerosis nélküli akut hypertoniájában látható kép.

A chorioidea ischaemiája, majd retinaoedema lép fel, amelynek talaján serosus retinaleválás alakulhat ki. A krónikus, reparatív fázisban kb. Hypertensiv retinopathia vasoconstrictiv szakaszában a vérnyomás hirtelen emelkedése fokális, majd generalizált arteriolaszűkülethez vezet, amely az erek átmérőjének egyenetlenségeként mutatkozik.

A scleroticus szakban tartósan magas vérnyomás esetén az arteriolák fala fokozatosan megvastagodik, ez a szemtükri képen a fényreflex kiszélesedésében nyilvánul meg. Az arteriovenosus kereszteződéseknél a vénák összenyomódnak és eredeti irányuktól eltérnek Gunn- és Salus-tüneta kereszteződéstől distalisan elhelyezkedő vénaszakasz kitágul. A scleroticus szak szövődményei az arteria és vena centralis retinae elzáródása, a macroaneurysmák, az epiretinalis membránok, a proliferatív vitreoretinopathia és a cystoid maculaoedema.

A hypertensiv opticus neuropathia tünetei a következők: Papillaoedema: a papilla széle elmosódott, az értölcsér kitöltött, illetve prominentia mérhető és tágult vénák látszanak.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A látás nem károsodik, amíg nem következik be opticus atrophia. Elülső ischaemiás opticus neuropathia esetén a halvány, elmosódott szélű papillán és a papilla közelében a retinán is vérzések látszanak.

Súlyos látásromlás a vezető tünet. Oka a látóideg elülső szakaszát tápláló hátsó rövid ciliaris artériák súlyos keringési zavara, amelynek hátterében leggyakrabban arteriosclerosis és hypertonia, ritkábban óriássejtes arteritis áll. A hypertonia malignus fázisában az opticus neuropathia esetén a vérnyomás hirtelen, erőteljes csökkentése szemészeti szempontból veszélyes, mert végleges vakságot okozhat.

Hypertensiv szívkárosodás A szívizom vérellátása a koszorúér-áramlás károsodása a koszorúér-sclerosis következtében miatt is és a balkamra-hypertrophia miatt is romlik. A koszorúéráramlás relatív károsodását az is előidézi, hogy a nagyobb perifériás érellenállás miatt a keringés fenntartásához nagyobb szívmunka szükséges.

A magas vérnyomás szemtüneteinek több stádiuma van, a betegség súlyosságának mértékétől függően:

Részben ezért, részben a hypertoniát okozó tényezők közvetlen szívhatása révén, a kifejlődő degeneratív elváltozások kollagénfelszaporodás, cardiomyocytatömeg csökkenése, fibrosisés a gyakoribbá váló balkamra-hypertrophia miatt is romolhat a szív telődése diastolés működésromlás és pumpaműködése systolés működésromlás.

A bal kamrafal tágulékonysága is csökken, ennek következtében károsodik a diastolés működés, ami az intracardialis nyomás fokozódása miatt subendocardialis ischaemiához vezet.

A vezetőrendszer ischaemiás károsodása és a fokozódó intracardialis nyomás miatt az ingerületvezetés is romolhat, ezért megnyúlhat az A-V átvezetési idő. A szívizom-ischaemia metabolikus acidosis irányába tolja el a pH-homeostasist és ez fokozza az arrhythmia extrasystolia, pitvarfibrilláció gyakoriságát.

A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-betegség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok. Hypertensiv agyi károsodások A magas vérnyomással összefüggő agyi érkárosodás patogenezisében a legfontosabb kockázati tényezők a következők: az endothel kóros működése, az elégtelen anastomosisok, a fokozott thrombocytaaggregáció.

Az agyi károsodások között megkülönböztetjük a hypertoniás encephalopathiát, a hypertoniás agyi microangiopathiát, a hypertoniás eredetű agyvérzést, az agyi fehérállomány károsodását ésaz ezekhez gyakran társuló vascularis dementiát.

A tünetek hátterében a vér-agy gát károsodása, plazmaextravasatio, szegmentális arteriola-összehúzódás, esetleg mikrovérzések állhatnak. Oka a gyorsan kialakuló, jelentősen ingadozó magas vérnyomás. A hypertoniás agyi microangiopathiára jellemző az, hogy a kis arteriák ún. Csökken az artériák reaktív vasodilatatiós képessége, és lacunaris encephalopathia képe alakul ki.

Az agyi érbetegségek mintegy harmada ilyen kisérkárosodás következménye. Ennek leggyakoribb oka a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt hypertonia. A vérzés kiváltó oka a micro- vagy macroaneurysma megrepedése, amely gyakran a vérnyomás hirtelen, nagyfokú emelkedésével függ össze.

4 lépés a Magas vérnyomás csökkentéséhez

Az ischaemiás agyi katasztrófa agyi infarctus kialakulásáért a vérellátási zavar felelős. A hypertoniában gyakori kóros működésű endothel és a kialakuló agyi kisérelváltozások rontják az agykéreg vérátáramlást és az agyi erek rezerv kapacitást. Ezek együttesen szétszórtan mutatkozó, vagy fokális idegsejtkárosodást, agyi infarctust okoznak.

A vascularis dementiát akár egyetlen, ún. Leggyakrabban olyan idős betegekben fejlődik ki, akiknek negyvenes-ötvenes éveikben igazolható volt a hypertonia. Hypertensiv vesekárosodások A vesebetegségek némelyike a vérnyomás emelkedésével jár. A hypertonia azonban másodlagosan károsítja a vesét hypertensiv nephrosclerosisamely circulus vitiosusként a vérnyomás további emelkedését okozhatja.

A vesebetegség tehát egyaránt lehet oka és következménye a hypertoniának. A veseszövet hypertonia okozta károsodása nem specifikus, a magas vérnyomás hipotenzív betegeknél elváltozások nem kórjelző értékűek.

A leggyakoribb morfológiai elváltozások a következők: Benignus nephrosclerosisra jellemző az interlobularis artériák és az afferens arteriolák szegmentális hialinizációja az érlumen szűkülete nélkül.

Az érintett területeken a vascularis mediában az érfal fokozott átjárhatósága következtében immunglobulin és komplement mutatható ki. A vascularis pólushoz közeli capillaris hurokban a mesangium kiszélesedik, az endothelsejtek duzzadtak, a capillaris lument exsudatum tölti magas vérnyomás tüneteinek következményei. Súlyosabb állapotban szegmentális extracapillaris sejtproliferáció és összenövések is kialakulnak.

Malignus nephrosclerosisra az a jellemző, hogy az interlobularis artériák és az arteriola afferensek intimája is érintett.

Betegtájékoztató

A subendothelialis tér kiszélesedik, benne plazma és a vér sejtes elemein kívül kollagén is kimutatható. Esetenként a mediában fibrinoid necrosis is látható. A folyamat az érlumen súlyos szűkületéhez vezet. A glomerulusok ischaemiás collapsusa, tubulusatrophia, interstitialis fibrosis is kialakulhat.

A szív leggyakoribb hypertoniás károsodásai: a balkamra-hyperthrophia, a systolés és a diastolés szívelégtelenség, a koszorúér-elégtelenség angina pectoris, akut koszorúér szindróma különféle formái és a különböző ritmuszavarok. Hypertensiv szemkárosodások A hypertonia legfontosabb szemészeti szövődményei a következők: Arteria centralis retinae occlusio retinalis stroke : a vezető tünet a hirtelen, fájdalmatlan látásromlás, ami törzselzáródás esetén az egész látótér elvesztésével, ágelzáródás esetén csak az érág által ellátott terület működésének megszűnésével jár.

Amaurosis fugax retinalis TIA : az egyszeri vagy több alkalommal néhány percig tartó, spontán megszűnő látásvesztés hátterében valószínűleg spontán megszűnő embolus áll.

Amaurosis fugaxban retinaoedema, kis vérzés, esetleg az embolus is látható. A vena centralis retinae elzáródásának legfontosabb oka a vénafal károsodása, valamint az, hogy a megvastagodott falú arteriolák az arteriovenosus kereszteződésekben a vénákat kívülről mechanikusan összenyomják.

A thrombusképződés valószínűleg másodlagos esemény, amely végül a véna teljes elzáródását okozza. A látáskárosodás mértéke a macula elváltozásától oedema, vérzés függ. Kórjóslata a törzselzáródások esetében alapvetően rossz. Az exsudativ formában van esély spontán remisszióra, sőt a látás mérsékelt javulására is, de maculaoedema ilyenkor is kialakulhat, és az esetek mintegy harmad része az első 4 hónapon belül ischaemiás formába megy át.

A hypertonia kezelése Dr. Farsang Csaba Az elsődleges hypertoniás betegek kezelésének az a célja, hogy meggátoljuk károsodások, szövődmények kialakulását, és javítsuk a betegek életminőségét.

A másodlagos, következményes hypertonia esetében a kiváltó, elsődleges ok megszüntetése a cél. Meg kell határoznunk tehát a betegek szív- és érrendszeri kockázatát 5. A hypertoniás betegek vérnyomását nem farmakológiai módszerekkel és gyógyszerekkel csökkenthetjük. A kezelést mindig a beteg kockázati állapota szabja meg. A nem gyógyszeres kezelés Minden hypertoniás beteg kezelésének alapja az életmód megváltoztatása, azaz a nem gyógyszeres kezelés 5.