Vese magas vérnyomás és magas vérnyomás, A vese eredetű magas vérnyomás

A fokozatosan kialakuló magasvérnyomás évekig semmilyen panaszt nem okoz, ugyanakkor számos komoly betegség kockázatát fokozza pl. Magas vérnyomás lehet elsődleges és másodlagos.

Ez utóbbi annyit jelent, hogy más betegség tüneteként jelentkezik. Az elsődleges hipertónia multifaktoriális eredetű kórkép, vese magas vérnyomás és magas vérnyomás tényező genetikai hajlam és környezeti hajlamosító tényezők együttese alakítja ki.

A magas vérnyomás kialakulhat vesebetegségek, hormonális betegségekstb. A vesebetegségek gyakori szövődménye a magas vérnyomás A vesebetegségekben gyakran alakul ki magas vérnyomás. A vese eredetű magas vérnyomásnak két fő típusa van: parenchymális és vaszkuláris. A veseparenchmya károsodása bekövetkezhet olyan betegségekben, mint a vese érgomolyagjainak, a glomerulusoknak a gyulladása, a vese csatornácskáinak és a szövet közti állományának a károsodása miatt, illetve az olyan betegségek esetén is, amikor a vese állományában számos apró ciszta van jelen, és ezek miatt károsodik a parenchyma. Ilyen esetekben a vese a funkcióját nem tudja betölteni, nő a szervezet folyadéktartalma, olyan rendszeresek aktiválódnak, amik emelik a vérnyomást.

Másodlagos hipertónia esetén pontosan megállapítható a magas vérnyomásért felelős kórfolyamat. A betegek kezelése tehát a kiváltó októl függően különböző lehet, amelyet szakorvosnak kell eldönteni.

Vesebetegség = Magas vérnyomás?

Kiváltó okok lehetnek: idült vesebetegségek, veseartéria szűkület, endokrinológiai kórképek pajzsmirigy, mellékvesekéreg-túlműködés, pl. Jellemző a magas vérnyomásra a tarkótáji fejfájás, amely gyógyszer bevétele nélkül, spontán csillapodik.

Szabó Gyuri bácsi a Galagonyás teakeverékről

Gyakori panasz a szédülés, fáradékonyság. Az orrvérzés, a gyengeség, a homályos látás és a mellkasi fájdalom az érrendszer érintettségére utal.

A vesebetegség és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

A koponyán belüli nyomás fokozódása miatt szemfenéki elváltozások, vérzések, az ideghártya vagy a látóidegfő ödémája fordulhat elő. Súlyos tünet a nyaki főverőér szűkülete vagy elzáródása.

Magas vérnyomás és vesebetegség Írásunkban az elsődleges magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggését ismertetjük.

A másodlagos hipertóniák leggyakoribb oka valamilyen vesebetegség, pl. A kezeletlen magas vérnyomás jelentősen fokozza az agyi történések veszélyét, például a fiatal korban fellépő gutaütés, stroke legfontosabb rizikófaktora.

Vesekárosodás a magas vérnyomás hátterében

A szívbetegségek például szívelégtelenség vagy a szívizom elhalása, szívinfarktus kialakulásának három számottevő, a beteg által is befolyásolható oka közül az egyik a magas vérnyomás, míg a másik kettő a dohányzás és a magas koleszterinszint. A vérnyomásérték rendezése nagymértékben csökkenti a gutaütés és a szívelégtelenség kialakulásának veszélyét, és ez valamivel kisebb mértékben a szívinfarktusra is vonatkozik.

Kezelés nélkül a súlyos hipertóniában az egy évnél hosszabb túlélés aránya csupán öt százalék.

A hosszabb időn keresztül fennálló magas vérnyomás az ideghártya, a retina ereinek összehúzódásához vezet, amelynek következménye a verőerek szűkülete, elzáródása. A vérkeringés károsodása okozta elváltozások szemfenék-tükrözéskor láthatók ödéma, lipidlerakódás, vérzések Kezelés nélkül évek alatt vaksághoz vezethet.

A vese különösen érzékeny a hipertónia miatt megváltozott véráramlással szemben, és ha csökken a veseereken átfolyó vér mennyisége, a veseműködés gyors romlása várható.

A másodlagos hipertónia egyik formája a renovaszkuláris eredetű magas vérnyomás. A folyamat lényege, hogy a veseartéria szűkülete vagy a kisebb ágak érelmeszesedése gátolja a vese megfelelő véráramlását, ennek hatására a vese renin nevű hormont termel, amely a szervezet szinte valamennyi erén szűkítő hatást fejt ki, tehát a vérnyomás emelkedni fog.

A bekövetkező másodlagos aldoszteronszint növekedés fokozza a vesében a nátrium visszaszívódását, ami hozzájárul a hipertónia fennmaradásához. Az ördögi kör több szervet is károsít, pangásos szívelégtelenség, szívinfarktus, agyi történések vagy veseelégtelenség kifejlődéséhez is vezethet. Mivel a betegség nem okoz tüneteket, más okból végzett vérnyomásméréssel derülhet rá fény.

Ezért is van nagy jelentősége a szűrővizsgálatoknak. Négy olyan tényező van, melyen nem lehet változtatni, de épp ezért figyelni kell a megnövekedett kockázatra: életkor, nemrassz, családi kórelőzmény. A kezelhető kockázati tényezők a következők: Elhízás: Minél magasabb a testtömeg-index BMI, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása. Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya is fokozza a vérnyomást, mert növeli a testtömeget.